Az EU agrárminiszterei megállapodtak, hogy az elkövetkezendő három évben fokozatosan megszüntetik a kukorica intervenciós felvásárlását. A megállapodás értelmében a 2007-2008-as évben 1,5 millió tonnás felvásárlási küszöb lép életbe, amely 2008-2009-ben 700 000 tonnára, 2009. július 1-jétől pedig nullára csökkenne.
A Bizottság azért kezdeményezte a kukorica intervenciós felvásárlásának megszüntetését, mert a 2005-2006-os gazdasági idény végére az Unió kukoricakészletei 5,6 millió tonnára nőttek, és az összes intervenciós gabonakészlet 40 százalékát tették ki. Ha a jelenlegi rendszer változatlan maradna, 2013-ra a közpénzen vásárolt és tárolt készletek a becslések szerint 14,1 millió tonnára növekednének. A kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas.
A Bizottság szerint míg a hajdan a világpiacra kukoricát exportáló térségek ma közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel termésük nagy részét, a reformmal a közép-európai térségekben jelenleg többletben termesztett kukorica visszanyerhetné versenyképességét mind a belső, mind a nemzetközi piacokon.
A testület a döntésről kiadott sajtóközleményében úgy véli, hogy az intervenció megszüntetésével 617,8 millió euró takarítható meg 2008 és 2014 között.
Az Európai Bizottság fő érve az intervenció megszüntetésére az volt, hogy a jelenlegi rendszer szerinte kizárólag egyetlen ország érdekeit képviseli, a megmaradt készletek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarországon található. Magyarország ugyanakkor azzal érvelt, hogy a 2006-2007-es intervenciós évben sem Európában, sem Magyarországon nem történt intervenciós felvásárlás. A jelenlegi készletek azért keletkeztek, mert Magyarországon "két elképesztően jó gabonatermelési év volt egymás után", és nem alakultak ki az uniós árviszonyok sem. A korábbi 114,6 euró/tonna ár mellett viszont jelenleg már 120 euró/tonna az eladási ár - ez pedig már olyan összeg, amely fedezi az uniós költségeket is.
Az EU gabonaintervenciós rendszere 101,31 eurós tonnánkénti egységes ár alkalmazását írja elő - ennyit kap a termelő az intervenciós raktározás céljára eladott gabonáért, ha azt a piacon nem tudja értékesíteni. A rendszert a kukorica mellett jelenleg a kenyérbúzára, a durumbúzára, az árpára és a cirokra alkalmazzák.
A legtöbb tagállamban a piaci árak általában magasabbak e felvásárlási árnál. Azonban a fő fogyasztási területektől messze eső térségekben, ahol ráadásul alacsonyabbak a termelési költségek, a mostani intervenciós ár igen vonzó. Ezekben a térségekben a felvásárlás már nem a biztonsági háló szerepét tölti be, hanem valóságos értékesítési lehetőséget jelent. Ennek eredményeképpen a Közösség kukoricát nem termelő területein magasak az árak, míg a többlettermelő régiókban nagy mennyiségeket ajánlanak fel intervencióra.
Euvonal
A Bizottság szerint míg a hajdan a világpiacra kukoricát exportáló térségek ma közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel termésük nagy részét, a reformmal a közép-európai térségekben jelenleg többletben termesztett kukorica visszanyerhetné versenyképességét mind a belső, mind a nemzetközi piacokon.
A testület a döntésről kiadott sajtóközleményében úgy véli, hogy az intervenció megszüntetésével 617,8 millió euró takarítható meg 2008 és 2014 között.
Az Európai Bizottság fő érve az intervenció megszüntetésére az volt, hogy a jelenlegi rendszer szerinte kizárólag egyetlen ország érdekeit képviseli, a megmaradt készletek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarországon található. Magyarország ugyanakkor azzal érvelt, hogy a 2006-2007-es intervenciós évben sem Európában, sem Magyarországon nem történt intervenciós felvásárlás. A jelenlegi készletek azért keletkeztek, mert Magyarországon "két elképesztően jó gabonatermelési év volt egymás után", és nem alakultak ki az uniós árviszonyok sem. A korábbi 114,6 euró/tonna ár mellett viszont jelenleg már 120 euró/tonna az eladási ár - ez pedig már olyan összeg, amely fedezi az uniós költségeket is.
Az EU gabonaintervenciós rendszere 101,31 eurós tonnánkénti egységes ár alkalmazását írja elő - ennyit kap a termelő az intervenciós raktározás céljára eladott gabonáért, ha azt a piacon nem tudja értékesíteni. A rendszert a kukorica mellett jelenleg a kenyérbúzára, a durumbúzára, az árpára és a cirokra alkalmazzák.
A legtöbb tagállamban a piaci árak általában magasabbak e felvásárlási árnál. Azonban a fő fogyasztási területektől messze eső térségekben, ahol ráadásul alacsonyabbak a termelési költségek, a mostani intervenciós ár igen vonzó. Ezekben a térségekben a felvásárlás már nem a biztonsági háló szerepét tölti be, hanem valóságos értékesítési lehetőséget jelent. Ennek eredményeképpen a Közösség kukoricát nem termelő területein magasak az árak, míg a többlettermelő régiókban nagy mennyiségeket ajánlanak fel intervencióra.
Euvonal
No comments:
Post a Comment