Reform Treaty

Reform Szerződést javasol a német elnökség

A német elnökség 11 oldalas tervet küldött a tagállamoknak, melyben a kormányközi konferencián megvitatandó kérdéseket sorolja fel, s amely az eredeti német szándékkal szemben számos lényeges, az alkotmányban szereplő elemet nem tartalmaz. Elemzők hosszú és nehéz tárgyalásokra számítanak az EU-csúcson, ahol Berlin elképzelései szerint a tagállamok vezetői egy ún. Reform Szerződésről vitáznak majd.

A reform szerzödés elökészítése a francia elnökválasztás után kapott lendületet. Sarkozy már a kampányban kijelentette, hogy az Alkotmány halott, ugyanakkor Franciaország támogatni fogja az EU alapszerzödésének felülvizsgálatát. Megválasztása után Sarkozy elsö útja Berlinbe vezetett, ahol a német elnökséggel megállapodtak a mini-szerzödés koncepciójáról.

Pöttering, az EP elnöke az Alkotmány kettéosztását javasolta - külön szerzödésként definiálva az Alapjogi Chartát. Portugália kormányföje bejelentette, hogy csak akkor hajlandó folytatni az új szerzödés tárgyalásait, ha a német elnökség idöszaka alatt világos mandátum születik.

A tárgyalások során a tagállamok a következö speciális érdekeiket jelezték:

1. Egyesült Királyság: elfogadhatatlannak tartják az Alapjogi Chartát, a bel és igazságügyi, bevándorlási ügyekben meglévö nemzeti vétó feladását. A britek elutasítanak minden olyan szabályozást, amely az adózás terén bárminemü közösségesítést jelentene. Az adózás mellett a külpolitikát is szigaorúan nemzeti hatáskörben kívánják tartani.
2. Lengyelország: elutasítja az uniós szimbólumokat. Vitát kezdeményez a Tanácsi szavazati rendszer felülvizsgálata terén. A lengyelek a szavazási vita nélkül automatikusan megvétózzák az új szerzödést.
3. Hollandia: a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást kér az EU-s jogszabályok meghozatalában.
4. Svédország, Hollandia, Dánia elutasítják az Alkotmány elnevezést. Támogatják az új szerzödést, de azt nem szabad alkotmánynak tekinteni.
5. Spanyolország: ha London megakadályozza a Külügyminiszteri poszt létrehozását, akkor Madrid cserébe megvétózza az állandó elnöki posztot.
6. Franciaország: szigorúbb bövítési kritériumokat szeretne. Sarkozy nyíltan kampányolt Törökország felvétele ellen.

A német elnökség a hétvégi Európai Tanácsra a következökkel készül:

• A tervezet a külpolitikát és a külügyminiszter szerepét, a nemzeti parlamentek szerepét, valamint az állampolgári jogok témáját is tartalmazza, ám számos, az alkotmány által bevezetendő újítás kimaradt a szövegből. A német tervezet szerint a szerződést Reform Szerződésnek hívnák és megváltozna a külügyminiszteri poszt elnevezése is. Az európai szimbólumok kihagyásáról már a hét eleji külügyminiszteri találkozón megállapodtak a tagországok.
• Az elnökség kivenné a szerződésből azt a részt, amely az EU-jog a nemzeti joggal szembeni elsőbbségét mondja ki, s ehelyett egy, az EU-esetjogról szóló nyilatkozatot tenne a szövegbe. Az alkotmány ezzel szemben lefektette volna, hogy a közösségi törvények elsőbbséget élveznek a nemzeti törvényekkel szemben, vagyis konfliktus esetén az előbbi az irányadó.
• Az alkotmány jelentősen egyszerűsítette volna a jogi eszközöket is, amelyeknek száma 6-ra csökkent volna (európai törvények és kerettörvények, európai rendeletek és határozatok, valamint ajánlások és vélemények). A mostani tervezet szerint azonban a jogszabályokat továbbra is rendeleteknek és irányelveknek hívnák.
• A német elnökség - vélhetően a briteknek tett gesztussal - lehetőséget biztosítana arra, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak teljes körűen részt venni a bel- és igazságügyi, valamint a rendőrségi ügyekben, minden további nélkül megtehessék ezt.
• A külpolitikáról szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az különleges eljárás alá esik, és az Európai Bíróságnak ebben a kérdésben nincs hatásköre, mint ahogyan az Európai Parlament és az Európai Bizottság sem kap semmilyen döntési jogkört ezen a területen.
• A nemzeti parlamenteknek a német elnökség valamivel több beleszólást adna az EU-ügyekbe, de koránt sem annyit, mint amennyit például Hollandia javasolt. A tervezet szerint a parlamenteknek az eddigi hat helyett nyolc hét állna rendelkezésére a Bizottság által javasolt jogszabályok megvitatására és véleményük kifejtésére. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada ellenzi egy jogszabály bevezetését, az Európai Bizottságnak érvekkel ellátott véleményt kell benyújtania, ám a parlamentek nem kötelezhetik a testületet a javaslat visszavonására.
• A szerződés utolsó részében kapna helyet az EU-ból való önkéntes kilépés kérdése, míg a szerződésmódosítás szabályai nem változnának.
• Az EU bővítéséről szóló rész úgy fogalmazna, hogy a leendő tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU értékeit és elkötelezettnek kell lenniük az európai értékek népszerűsítésére. A dokumentum ezen része Hollandiának és Franciaországnak szól, akik szigorúbb bővítési szabályokat akartak meghatározni. A jelenleg érvényben lévő koppenhágai kritériumokat azonban a szöveg nem tartalmazná.
• Az EU Alapjogi Kartája, amely Nagy-Britannia számára szintén kényes téma, végül nem kerülne be a Reform Szerződésbe, és mindössze egy bekezdés tartalmazná, amely azonban kötelező érvényű lenne.
• A szöveg tartalmaz egy bekezdést a tagországok társadalombiztosítási rendszeréről is, amely szerint, ha egy intézkedés súlyosan érinti szociális rendszerüket, akkor az Európai Tanácshoz fordulhatnak.
• A tervek szerint a Reform Szerződés a jelenlegi alapszerződés módosításaként kerülne elfogadásra.

Euvonal, Euobserver alapján