Német elnökség

A német elnökség kedvezö nemzetközi és gazdasági körülmények között vette át az EU soros elnökségét. A németek fö célja az alkotmányos válság feloldása és az új közös energiapolitika kialakítása volt. Tulajdonképpen mindkettöt sikerült elérni - persze az európai politikára jellemzö kompromisszumos megoldásokkal.

A félév legfontosabb politikai eseménye mégis Párizsban zajlott: Franciaország új, dinamikus elnököt választott. Sarkozy elsö útja jelezte, hogy a német-francia tengely ismét lendületbe kívánja hozni az integrációt: pár hét után sikerült is megállapodást elérni a Reform Szerzödésröl.

+ A Reform Szerzödés mandátumáról szóló megállapodással véget ért a "reflexiós idöszak"

+ Az EU új energiapolitikát fogadott el, 2020-ig 20%-kos CO2 kibocsátás csökkentéssel

+ az EU 50. születénapjára: Berlini Nyilatkozat

+ Prümi szerzödés beemelésével szorosabbá vált a rendörségi és igazságügyi együttmüködés

+ Ausztria, Hollandia részlegesen megnyitotta munkaeröpiacát az új tagállamok munkavállalaói elött

+ Pragmatikus légügyi és adatkezelési megállapodások az USA-val

+ Ciprus, Málta bevezetheti az Eurót
+ Csökkennek a roaming díjak

- Az Alkotmány végleg fiókba került. Az EiT kompromisszuma egy sor olyan vívmányt töröl, amelyeket 2004-ben már mindenki elfogadott (kettös többség, törvények, jelképek, alapjogi charta)

- Szélsöjobboldali frakció alakult az Európai Parlamentben

- Az EU több tagállama és a terrorellenes koordinátora (Gijs de Vries) is belekeveredett a titkos CIA járatok ügyébe, amelyben az ET éles bírálatot fogalmazott meg

- Oroszországgal tovább romlott a kapcsolat (Észtország, amerikai radarok)

- Összeomlott a Galileo projekt mögötti magánkonzorcium: a tagállamoknak dönteniük kell közpénzböl finanszírozzák, vagy törlik a projektet...