Portugál elnökség értékelése

A portugál elnökség kedélyes improvizatív stílusával jól oldotta meg feladatait, elsősorban a német elnökségtől örökségbe kapott reformszerződés végső formába öltését. Az elnökség munkáját gördülékennyé tette, hogy a portugál miniszterelnök, Socrates és a Bizottság elnöke, Barroso egy versenyistállóból származó politikusok.

A portugál félév fő eseményei a lisszaboni tárgyalásokon zajlottak. Az európai politika formálására azonban nagyobb hatással lesz Gordon Brown miniszterelnöki kinevezése és az általa megformált új Angol külpolitika. A félév másik főszereplője Sarkozy, az új francia kormány lendülete sokszor mintha túl kívánna lépni az EU keretein.

+ Reform Szerződés végleges formájának kidolgozása, elfogadása, ezzel az alkotmányos válságfolyamat időleges lezárása (alku a szavazási rendszerben, a brit opt-outokban)

+ Megszületett az új Alapjogi Charta

+ Schengeni zóna zökkenőmentes kibővítése

+ Megoldódott a Galileo program finanszírozási válsága

+ Kompromisszum született a forgalmi típusú adózás tekintetében, a borreform ügyében, a CO2 kereskedelem légiközlekedésre való kiterjesztésében, a tőkepiacok új szabályozásában

+ 2013-ig megvalósulhat a postai szolgáltatások, 2010-ig a vasúti személyszállítás teljes liberalizációja

- A Lisszaboni Szerződés nem tartalmazza az EU külügyi szolgálatának működési rendjét

- Afrika-EU csúcstalálkozó eredmények nélkül ér véget, miközben Európa befolyása csökken a kontinensen az USA és Kína javára

Kilenc tagállammal bővült a schengeni övezet

2007. december 21-től kilenc állam csatlakozott a schengeni övezethez, s ezzel eltűntek a határok a magyar-osztrák, magyar-szlovén és magyar-szlovák határszakaszokon. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia mostani csatlakozásával a schengeni térség 24 tagot foglal magában.

Karácsony előtti tanácsi egyezségek

Az EU a légiközlekedésre is kiterjeszti a kvótarenszert
Az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán megegyezés született a repülőgépek széndioxid kibocsátásának korlátozásáról, melyet 2012-től vezetnek be. A környezetvédelmi miniszterek a széndioxid-kibocsátási kvótarendszert terjesztenék ki a légi közlekedésre, amely a 27 tagállamból felszálló, illetve az oda érkező repülőgépekre valamint a tagállamok közötti légi forgalomra egyaránt vonatkozna.

A légitársaságok előtt két lehetőség áll, vagy csökkentik széndioxid kibocsátásukat vagy lehetőségük van kvóták vásárlására. A környezetvédelmi miniszterek szerint a javaslat jól tükrözi az EU környezetvédelem iránti elkötelezettségét, amely már a múlt heti, Bali szigetén tartott klímakonferencián is megnyilvánult.

EU ministers agree on wine reform

EU farm ministers reached a deal on Wednesday on reforming wine policy, after Europe's farm chief offered more flexibility and cash incentives to persuade reluctant producers such as France and Italy to sign up.

The idea is to avoid huge unwanted surpluses for which there is no market by draining off Europe's notorious "wine lakes" -- and also help EU wines compete against cheaper New World rivals.

The reform, many months in the making, will give generous subsidies to winemakers for digging up their vines over three years. Apart from offering more cash to many countries, particularly Italy and Greece, Europe's farm chief also agreed to phase-outs of many traditional subsidy areas such as emergency distillation.

EU Commission abandoned its idea of ending the existing ban on new vine plantings in 2013, extending this expiry date to 2018. Vine planting is strictly controlled in the EU and, with few exceptions, no new plantings are now allowed until mid-2010.

One of the most controversial areas, the proposal to ban sugar used in winemaking to boost alcohol content, was removed during the negotiations since it sparked fierce resistance from at least 20 of the EU's 27 member countries. Sugar may continue to be added to wine during production, subject to conditions.

Many problem areas were smoothed out earlier in the week, such as a carrot-and-stick plan -- similar to that used in the recent EU sugar reform -- to encourage winemakers to dig up unneeded vines by giving subsidies on a sliding annual scale. This scheme would remove some 175,000 hectares of land under vines out of the EU's existing 3.4 million hectares.

Költségvetés 2008

Az EP megszavazta az Európai Unió 2008-as költségvetését, amely több forrást biztosít a Galileo-programra, a koszovói EU-misszióra, a Frontexnek, valamint a lisszaboni stratégiával összefüggő programoknak. Jövőre - az EU történetében első alkalommal - nem az agrárkiadások jelentik majd a legnagyobb tételt. A teljes közösségi költségvetés 120,3 milliárd euró lesz.

Az EU általános költségvetési kerete 2008-ban a kifizetéseket tekintve 120 milliárd 346 millió euró lesz. Ez a tagállami bruttó nemzeti jövedelmek közel 0,96 százalékának felel meg.

Link

Lisszaboni Szerződés

Az EU állam- és kormányfői aláírták az EU reformszerződését Lisszabonban. José Manuel Barroso szerint a dokumentum a kibővült EU szerződése, amely egyesíti a nemrég még vasfüggönnyel elválasztott Európát, mert annak kidolgozásában minden tagország részt vett.

szerződés aláírása után azonnal elkezdődik a ratifikációs folyamat, amelynek során a tagállamok nemzeti parlamentjeik vagy népszavazás útján jóváhagyják a dokumentumot. A legtöbb tagállam 2008 első felében szeretné ratifikálni a Lisszaboni Szerződést, melyről valószínűleg csak Írországban rendeznek referendumot. A ratifikációs folyamat 2009 elejére zárulhat le, miközben 2008-ban a tagállamok még megpróbálnak dűlőre jutni a szerződésben részletesen ki nem dolgozott elemekről, mint például az EU diplomáciai szolgálatának felállítása.

A szerződés szövege magyarul letölthető itt: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/cg00014.hu07.pdf

Aláírták az Alapjogi Chartát Strasbourgban

Ünnepélyes keretek között került sor az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Charta aláírására, melyet az uniós intézmények vezetői láttak el kézjegyükkel.

Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Új uniós szabályok a félrevezető reklámok ellen

Ma lépnek hatályba a megtévesztő hirdetési és agresszív értékesítési praktikák elleni szabályozások, amelyek tiltják az„ingyenes” ajánlatokat és a közvetlenül a gyermekeknek szóló, vásárlásra serkentő internetes hirdetéseket is.

Az új irányelv megerősíti a félrevezető hirdetésre vonatkozó uniós normákat is, amelyeket eddig mindössze 14 tagállam ültetett át jogrendjébe. Az új irányelv meghatározza a tisztességtelen, félrevezető és agresszív gyakorlatokat, biztosítékokat tartalmaz fogyasztók kihasználása ellen, és feketelistát tesz közzé a minden körülmények között tiltott hirdetésekről.

A felsorolás több mint 30 gyakorlatot sorol föl, amelyek közül kiemeli a minden körülmények között tiltott, „piszkos tizenkettő”-nek nevezett hirdetési módot. Ide tartoznak többek között a csalogató reklámok, a hamis ingyenes reklámok, a közvetlenül a gyermekeknek szóló hirdetések, a gyógyító képességekről szóló valótlan állítást tartalmazó hirdetések, a rejtett reklámok, a piramisjátékok, a hamis nyereményjátékok, a nem kért értékesítés, valamint az is, ha egy értékesítő azt a hamis benyomás kelti, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.

A „piszkos tizenkettő”

1. Csalogató reklám: Arra csábítja a fogyasztót, hogy a reklámozó cégtől nagyon alacsony áron vásároljon egy terméket, amelyből a cégnek nincs ésszerű készlete raktáron.

2. Hamis „ingyenes” ajánlat: Hamisan ingyenes ajánlat benyomásának keltése a termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírásával, jóllehet a fogyasztónak fizetnie kell a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségein felül is.

3. Gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy vásárolják meg a hirdetett terméket („Vedd meg most!”). A közvetlen felszólítás a televízióban már tilos, a feketelista ezt minden médiumra – köztük a legfontosabbra, az internetes reklámra is – kiterjeszti.

4. Valótlan állítás a gyógyító képességekről

5. Reklámcikk (advertorial): Egy médium szerkesztett tartalmának felhasználása egy termék reklámozására, amikor a kereskedő anélkül fizetett a reklámért, hogy ezt észre lehetne venni.

6. Piramisjáték: Olyan piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés elsősorban más fogyasztóknak a rendszerbe való bevonásából, és nem a termék eladásából vagy fogyasztásából ered.

7. Nyeremény: Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó díjat nyert, jóllehet, nincs is díj, vagy a díj feltételeként annak követelése, hogy a fogyasztó pénzt fizessen érte vagy költségeket álljon.

8. Megtévesztő benyomás a fogyasztók jogairól: A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő sajátossága lenne.

9. Korlátozott ajánlat: Annak valótlan álltása, hogy a termék csak rendkívül korlátozott ideig áll rendelkezésre, hogy így megfosszák a fogyasztót a tájékozott döntéshez szükséges megfelelő lehetőségtől.

10. Az eladás utáni szolgáltatások nyelve: A fogyasztó számára nyújtott eladás utáni szolgáltatások vállalása és az ilyen szolgáltatásnak kizárólag egy más nyelven történő nyújtása anélkül, hogy ez világosan a vevő tudomására lett volna hozva, még mielőtt az elkötelezi magát az ügylet mellett.

11. Nem kért értékesítés: Leszállított, de a fogyasztó által meg nem rendelt termékért azonnali vagy halasztott fizetés követelése, illetve azok visszaszállításának vagy megőrzésének követelése.

12. Egész Európára érvényes garancia: Hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.

EU ministers find consensus on VAT reform

Revenues from value-added tax on a number of services, including transport hire, electronic services and telecommunications, will fall to the country where the consumer is located rather than the one where the company providing the service is established, after Luxembourg finally agreed to lift its veto on the plans.

The change comes as part of a broad VAT reform package to which EU finance ministers gave their backing on 4 December 2007, after around five years of stalemate caused by the unanimity requirement on all matters relating to taxation.

The aim of the package is to minimise the regulatory burden for companies engaged in cross-border operations and prevent distortions of competition between member states operating different VAT rates. It does so by shifting the place of taxation from the supplier's location to that of the consumer, so that all customers are charged the same VAT rate regardless of the service provider's country of establishment.

The main bone of contention related to the application of this system to electronic services – a sector which barely existed when the EU first introduced its rules on value-added tax, but which is now a booming industry.

However, it finally agreed to a compromise, under which the changes will only be phased in as of 2015, rather than implemented directly as of 2010. The deal will allow countries that are home to telecom and electronic service businesses to keep their hands on 30% of VAT revenues collected after 2015, with the rest going to the country of consumption. This share would be cut to 15% after 2017 and zero as of 2019.

The system will be based on the creation of "one-stop shops" so that businesses only have to fulfill their tax obligations in the country where they are established. It will then be up to member state authorities to transfer VAT revenues to the country of consumption, whose rates and controls will apply.

BiH to start SAA negotiations

Bosnia and Herzegovina (BiH) is due on Tuesday to initial an agreement seen as the first step towards the EU membership talks, making it the final Western Balkan country to fully set off on the European path, which Brussels predicts will lead to "a bright future".

"I have decided to initial the Stabilisation and Association agreement (SAA) with Bosnia and Herzegovina tomorrow," EU enlargement commissioner Olli Rehn said on Monday (3 December) in Sarajevo.

His announcement came after the Serb, Bosniak and Croat leaders agreed on the integration of the country's police forces - one of Brussels' conditions for moving ahead with its EU plans.

Megállapodás a Galileoról

The 27-nation European Union has agreed how the Galileo satellite project, worth €3.4 billion, will be shared out among member states, with Spain on Friday abandoning its isolated position and finally giving its blessing to the deal.

"Thanks to the combined efforts of the commission and the presidency, all the member states have eventually accepted to work on the basis of this mechanism", EU transport commissioner Jacques Barrot said in a written statement.

He added that "an agreement will allow Europe to have its own satellite navigation system by 2013". Spain's U-turn follows six-hour long negotiations on Thursday night (29 November), which saw 26 ministers outvoting their Spanish colleague in order move on with the project. Madrid had demanded to host a ground control centre for Galileo - a global network of 30 navigation satellites and ground stations, which is meant to end the EU's reliance on the US Global Positioning System (GPS).

In the end, the Spanish government accepted an offer to host the project's only 'life safety' centre, designed to help all types of search and rescue services. In addition, the centre could eventually carry out the functions of a control centre, if certain conditions are met.

Until now, only two centres - Germany and Italy - have qualified for such a status. However, the EU bloc was set to move on with its biggest ever joint technological project even without Spain's blessing.

Originally a public-private project, it has already been postponed by five years to 2013, as the private consortium, consisting of eight European firms, could not agree a common commercial position.

According to the newly-adopted industrial plan, the construction of Galileo will be divided into six phases, with each of them having one main investor and several subcontractors - a model which should ensure all member states will be able to bid. This was "very difficult" to agree, commissioner Barrot said, referring to the need to "reconcile necessary measures of competition and the desire for fair allocation of the construction work of Galileo". In addition, he pointed out that once up and running, Galileo will "ensure the economic and strategic independence" of the EU, as "special navigation is an indication of power" on the world stage.

Euobserver

Alapjogi Charta

Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet később az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok apavető jogait felsoroló chartát december 12-én, Strasbourgban ünnepség keretében írja alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöke. Az Európai Parlament csütörtökön, 534-85-21 arányban hagyta jóvá a dokumentumot.

Az Egyesült Királyság az alku értelmében, a gyakorlatban kimaradási lehetőséget kapott ennek joghatályos végrehajtásánál, azaz a jogalkotásban, jogalkalmazásban és bírósági eljárásoknál is eltekinthetnek majd alkalmazásától. Lengyelország szintén fenntartja jogát arra, hogy kimaradjon az Alapjogi Charta alkalmazásából.

Euvonal

EP elections Romania

The Romanian centrist opposition party has won the country's elections for the European parliament, while the nationalist Greater Romania party will be completely pushed out of the European assembly, exit polls show. On Sunday (25 November), the first elections ever for the European Parliament were held in the country, which joined the EU together with Bulgaria in January of this year.

Prime minister Calin Tariceanu's ruling Liberal Party won around 15.2% of the votes, a few percentage points higher than expected, coming in at third place.

The centrist Democrat Party of President Traian Basescu came in at 31.5% of the votes, according to the exit poll, making it the largest party in Romania.

The Social Democratic Party (PSD) looked set to end second with an estimated 21.1%.

The nationalist Greater Romania party, which currently holds five of the country's 35 seats in the European Parliament, won only an estimated 3% of the votes.

Megállapodás az EU 2008-as költségvetéséről

Pénteken (2007. november 23.) késő éjjel megállapodás született Brüsszelben az Európai Unió jövő évi költségvetéséről. A megegyezés szerint az EU finanszírozza a Galileo projektet és az Európai Technológiai Intézetet. Az EU történetében először több pénzt költ majd a növekedésre és a foglalkoztatásra mint a közös agrárpolitikára.

Az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság abban állapodott meg, hogy jövőre 600 milliót szánnak a Galileo programra a "versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért" című fejezeten belül. A programra 2,4 milliárd euróval kell többet költenie az EU-nak 2013-ig, amelyből 1,6 milliárdot a 2007-es költségvetés mezőgazdasági támogatási keretének fel nem használt pénzeiből fedeznek.

A koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna még tavasszal elakadtak, így a Bizottság kezdeményezte, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetnék. Az EGNOS és a Galileo finanszírozásához szükséges költségvetési források összegét a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra 3,4 milliárd euró összegben határozták meg.

A Galileo európai rádió-navigációs rendszer összesen 30 műholdból áll majd, amelyek 24 000 km magas pályán keringenek, és ötféle szolgáltatást látnak el. A műholdas rendszer alkalmazása a mindennapi életben is igen sokrétű lehet, a járművek irányításától a közlekedésbiztonságon át a különféle kereskedelmi tevékenységekig (bankszektor, geológia, közművek, energia stb.) is terjedhet.

Hasonló vita alakult ki az Európai technológiai Intézet ügyében. A tagállamok végül megállapodtak, hogy különböző költségvetési fejezetekből plusz 309 millió eurót allokálnak az intézménynek, amely így 2008-ban kezdheti meg működését.

Jose Manuel Barroso üdvözölte a megállapodást, és úgy fogalmazott, hogy az új büdzsé „az eredményes Európa” költségvetése. Ez az első alkalom, hogy az EU több pénzt költ a gazdasági célok megvalósítására, mint a közös agrárpolitikára. Vitás kérdés volt még az EU közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos feladatok költségeinek finanszírozása. Erre 2008-ban 285,3 millió eurót terveztek a tagállamok, amelyben az EU koszovói missziója is szerepel.A 2008-as büdzsé összesen 120,3 milliárd euróval számol, amely az EU bruttó nemzeti jövedelem több mint 0,956 százaléka.
Euvonal

A vasúti fejlesztéseket támogatja a Bizottság

Az Európai Bizottság 2007-től 2013-ig a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) számára rendelkezésre álló forrásokból a határkeresztező projekteket, valamint a környezetbarát közlekedési módokat, köztük a belvízi hajózást és a vasutat támogatná. A határkeresztező projektek a költségvetés 56 százalékát teszik ki, a belvízi hajózás részaránya 11,5 százalék, míg a vasúté 74,2 százalék (3,9 milliárd euró).

A Bizottság javaslata szerint a legtöbb forrást a Berlint Palermóval összekötő vasúti fejlesztést kapná, amely 960 millió eurós támogatásra számíthat, melynek nagy részét arra a 63 kilométeres alagútra kell majd költeni, amely az Alpokban Ausztria és Olaszország között húzódna, s amelynek célja a kamionforgalom csökkentése a régióban. Az alagutat várhatóan 2022-ben adják majd át a forgalomnak.

A Bizottság 754 millió eurót adna a Lyon-Torinó vasútvonalnak, amely Szlovénián és Magyarországon át egész az ukrán határig húzódik majd. A pénzből azonban 671 millió eurót elszippant az Olaszország és Franciaország között, szintén az Alpokban építendő, 51,1 kilométeres alagút, melyet 2011-ben kezdhetnek majd építeni.

4 millió eurót kaphatnak a Duna hajózhatóságáról, és 3,4 millió eurót az Athén-Szófia-Budapest autópályáról készülő tanulmányok. 3 millió eurót irányoz elő a Bizottság a Ferihegyi repülőtér és Budapest vasúti összeköttetésének támogatására, és majdnem 4 millió eurót kaphat a Ferihegyi repülőtér minőségi és biztonsági fejlesztése.

A testület 672 millió eurót szavazott meg a dél-nyugat európai gyorsvasútnak, amely Franciaország és Spanyolország, valamint Spanyolország és Portugália között közlekedik majd. A Bizottság az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS), az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) és a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) köréből is választott támogatandó projekteket. A testület nagyobb hangsúlyt fektetett a belvízi hajózásra is, amelynek keretében 420 millió eurót adna egy a Szajnába futó csatorna és 190 milliót a Rajnát és a Dunát összekötő csatorna építésére.

Euvonal

Miliband to draw British european-vision

Britain offered on Thursday a vision of the European Union as a "model power" not afraid to use military force and a strong backer of free trade. In a speech which offered both contrasts and convergence with a vision set out by French President Nicolas Sarkozy this week, Foreign Secretary David Miliband said the 27-nation EU should welcome Turkey as soon as it met entry criteria and study extending its single market to the Middle East and North Africa.

"The EU will never be a superpower, but could be a model power of regional cooperation," he said in a speech prepared for delivery in the Belgium city of Bruges, where Britain's then prime minister Margaret Thatcher argued in 1988 against a European federalist superstate.

"For success, the EU must be open to ideas, trade and people ... and it must be able to deploy soft and hard power to promote democracy and tackle conflicts beyond its borders," he said.

Sarkozy has also called for greater efforts to build an independent European defence capability and to modernise NATO. "European states must improve their capabilities," Miliband said, adding it was "embarrassing" that European nations could only deploy around 100,000 troops at any one time.

"European nations need to identify the challenges that we face; the capabilities we consequently need; then identify targets for national investment in equipment, research and development."

Miliband stressed that a new institution was not needed. "Let's not have impetus to duplicate the work that's done either by NATO or the nation states in a new European institution," he said. "Let's actually get on with using the institutions that we've got to make progress."

Highlighting protectionism as a threat, Miliband appeared to respond to Sarkozy, who told the European Parliament on Tuesday that the EU must protect its farmers and industries better to overcome a crisis of confidence due to globalisation. "Protectionism seeks to stave off globalisation rather than manage it," Miliband said. "We need to put European agriculture on a sustainable and modern footing; reduce tariffs, open up energy markets and complete the creation of a single markets in services," he told students at Bruges' College of Europe.

Whereas Sarkozy reaffirmed his opposition this week to Turkey's EU entry, Miliband said accepting the Muslim country when it is ready to join should be a priority. "Countries that are already on the accession path -- Turkey and the Western Balkans -- must be given full membership as soon as they fully meet the criteria," Miliband said.

In a wide-ranging speech that also touched on climate change, he proposed an "Environmental Union" that would set a timetable for cutting average emissions from cars to 100 grams per kilometre by 2020-25, with a "European Carbon Bank" to regulate emissions.

A kormányzó jobbközép pártok győztek a dán parlamenti választáson

A 2001 óta kormányzó jobbközép pártok győztek Dániában a kedden tartott előre hozott parlamenti választáson. A szavazatok összesítése után kialakult végeredmény szerint az Anders Fogh Rasmussen kormányfő vezette koalíció 90 mandátumot szerzett a 179 fős parlamentben.

A 2007 májusában megalakult Új Szövetség nevű jobbközép párt, amely öt képviselőt küldhet a törvényhozásba, korábban jelezte, hogy bizonyos feltételekkel szintén kész támogatni Rasmussen kormányát. A Rasmussen vezette Liberális Párt a szavazatok 26,3 százalékával 46 mandátumot szerzett, míg koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt 10,4 százalékkal 18 helyhez jutott. A kormányt kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt a szavazatok 13,8 százalékát szerezte meg, ami 25 mandátumot jelent. A Feröer-szigetekről egy független képviselő is csatlakozik a koalícióhoz, amelynek így összesen 90 szavazata lesz, és még ötre számíthat bizonyos feltételekkel az Új Szövetség (2,8 százalék) részéről.

Az erős gazdasági mutatókkal rendelkező Dániában (a munkanélküliségi ráta 3,1 százalék, a gazdasági növekedés pedig 3,5 százalékos volt tavaly) a háromhetes választási kampánynak a bevándorlás, a jóléti állam vívmányainak megőrzése és az adók kérdése volt a fő témája. A soron következő választás 2009 februárjában lett volna, de a virágzó gazdaság fényében, illetve a közvélemény támogatásának tudatában Rasmussen biztosra akart menni a harmadik mandátum megszerzéséért, s ezért döntött úgy, hogy még a közalkalmazotti szféra jövő évi bértárgyalásai előtt tartsanak parlamenti választást.

Nol.hu

Megszűnt a szélsőjobb frakció az EP-ben

Az Európai Parlament alelnöke, Edward McMillan-Scott bejelentette, hogy megszűnt az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) nevű politikai csoport, miután létszáma a frakcióalakításhoz szükséges húsz fő - alá csökkent.

McMillan-Scott bejelentette, hogy levelet kapott Daniela Buruiana-Aprodutól, illetve Cristian Stanescutól, amelyben a két román képviselő közli, hogy kilép az ITS frakcióból. Tekintettel arra, hogy a hét folyamán összesen három képviselő lépett ki a csoportból, annak létszáma a frakcióalakításhoz szükséges húsz fő alá esett, így a frakció megszűnt.

A román képviselők kilépését Allessandra Mussolini románokról tett megjegyzései váltották ki, melyeket a képviselőnő a nagy port kavart előző heti olaszországi gyilkosságot követően tett. A gyilkosság elkövetésével, melynek áldozata egy olasz állampolgár volt, egy Romániából érkezett romát vádolnak. Mussolini a román sajtóban úgy fogalmazott, hogy „a törvényszegés életmóddá vált a románok között. És nem jelentéktelen bűntényekről van itt szó, hanem szörnyű bűntettekről, amelyek hallatán az embernek a hideg futkos a hátán.”

Euvonal

French EU presidency to push for defence integration

France will next year push for a Europe of defence, proposing Brussels-based EU planning staff, exchanges between professional soldiers and a harmonization of military education – ideas which are likely to raise concern in the UK. In an interview with German newspaper Frankfurter Allgemeine Zeitung, French defence minister Hervé Morin said that Paris will put defence high on the agenda when it takes over the rotating presidency of the EU in the second half of 2008.

Mr Morin described European defence as an "absolute priority" which is at least as important for European integration as the EU's common currency, the euro. "With the common currency, we have created a strong symbol for Europe. But nothing can better express the European community of fate than common defence, a common sense of Europe's threats and security interests," he said.

"A kind of European conscience can grow over the question where, if need be, we want to defend our values with weapons," he stated. "This is why during the presidency of the European Council in the second half of 2008 we would like to press ahead with a Europe of defence."

Mr Morin said Paris is still "co-ordinating" with its EU partners what its presidency agenda would mean in practical terms, but said "independent crisis capacities" for Europe would be one key goal. " An own planning staff in Brussels forms part of our ideas, as well as the development of a European security strategy for the coming years," he said. "I could also imagine a sort of military Erasmus programme with an institutionalised exchange of professional soldiers within the EU. Of course this would require a harmonization of military education, at least at the start of careers."

Antall Józsefről nevezik el az EP új brüsszeli épületeinek egyikét

Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el az Európai Parlament (EP) új brüsszeli épületeinek egyikét - jelentették be kedden.

Az EP elnöksége hétfőn megvitatta és egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat az egykori magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről nevezzék el.

A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban" - olvasható a magyar európai néppárti képviselők nyilatkozatában. Szerintük a döntés igazolja, hogy Antall József politikáját a mai napig széles körű elismerés övezi Európában.

EU split into several camps on Russia strategy

Within the European Union there are a least five camps when it comes to dealing with Russia, ranging from the 'Trojan horse' countries to the 'new Cold warriors', says a new study analysing the bloc's divided approach to its giant neighbour to the east.

According to a fresh analysis by new thinktank European Council on Foreign Relations, the EU "has begun to behave as if it were subordinate to an increasingly assertive Russia" largely due to its own disunity.

The report points out that Russia is "picking off" single member states to make long term energy deals, that Moscow has "shut the Union out" of Caucasus and Central Asia, and is blocking an agreement on the status of Kosovo in the UN. "Russia is emerging as an ideological alternative to the EU (...) Whereas the EU stands for an idea of order based on consensus, interdependence and the rule of law, Russian foreign policy is motivated by a quest for power, independence and control."

The report notes that Russia is able to do this even though the EU's combined economy is 15 times the size of Russia's, its military budget is seven times higher, and its population three times the size of Russia.

The analysis also dismisses the idea that the disunity on Russia - an issue it says is the most "contentious" for the EU since the Iraq war - has become worse since eastern European states joined in 2004. "EU divisions on Russia are more complex and surprising than a simple cleavage between old and new member states."

Greece and Cyprus for "ancient cultural" and "more recent geopolitical and economic" links are considered to be the Trojan horses for Russian views in the EU. The reports notes that for Greece, Russia is an important arms supplier, Russian tourists spend twice as much per head as other tourists in Greece and Russia supplies 75 percent of its gas. A senior official from a member state is quoted as saying: "Every possible step in the eastern neighbourhood that might even theoretically upset the Russians has been opposed by Greece."

For its part, Cyprus is formally the biggest investor in Russia because Cyprus is "used by Russian big business to create offshore firms." Russia also supports Cyprus in the conflict over northern Cyprus.

Meanwhile, Germany, France, Italy and Spain are seen as "strategic partners" who have built special bilateral relationships with Russia, sometimes undermining EU common positions on issues such as energy.

A further ten countries - Austria, Belgium, Bulgaria, Finland, Hungary, Luxembourg, Malta, Slovakia, Slovenia and Portugal – are put into a "friendly pragmatic" category; seen as putting business interests with Moscow first.

The Czech Republic, Denmark, Estonia, Ireland, Latvia, the Netherlands, Sweden, Romania and the United Kingdom are considered to be "frosty pragmatic", critical of Russia but still prepared to do business with it.

At the most Russia-unfriendly end of the spectrum are Lithuania and Poland - the "new Cold-Warriors". They have build up an "overtly hostile relationship" with Moscow.

The report suggests a whole new way of handling Russia is needed as the two current models - either involving Russia in as many EU policies through "creeping integration" or treating Russia as a threat - are both fundamentally flawed.

Instead it suggests that the basis for relations with Russia should be that it respects the rule of law rather than focussing on the "long term goal" of a liberal, democratic Russia. Such an approach would be in the interest of all five camps notes the report saying that Russia's "selective application of the law" affects all member states. But the report is less confident on how such a unified approach would be achieved among the 27 member states noting only that it will "require hard work, intelligent leadership and political will (…)" It suggests that an "avant garde" of countries might be needed to take the lead on the big questions with Russia to do with energy, the Caucasus, Central Asia and Ukraine.

EUobserver

Új tőkepiaci szabályozás

November 1-jén lép életbe az Európai Unióban az egységes tőkepiaci szabályozást célzó irányelv, amely gyökeres változást hoz az értékpapír-kereskedelemben. Az új direktívát eddig 19 tagország ültette át szabályozásába, nyolcan késlekednek, s közülük négy - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország - komolyabb elmaradásban vannak. David Wright, a bizottság pénzügyi szolgáltatások részlegének vezetője reményét fejezte ki, hogy "ez a négy ország felgyorsítja majd a folyamatot".

A Bizottság szeptemberben tájékozódott a tagországok körében, hol tartanak az irányelv érvényesítésében, amire a magyar illetékesek azt válaszolták: novemberre várható az irányelvek gyakorlatba történő átültetése, és folyamatban van a vonatkozó jogszabályok parlamenti módosítása.

Az Európai Unió értékpapír piaci szabályozásának 20 év óta legmélyrehatóbb reformja azt célozza, hogy növekedjen a verseny az egységes európai tőkepiacon, megszűnjön a tőzsdék értékpapír-kereskedelmi monopóliuma, és csökkenjenek az értékpapír-tranzakciók költségei az ügyfelek számára. A MiFID bevezetésének célja a verseny és hatékonyság növelése az egységes európai tőkepiacon.

Az országok késedelme ellenére az európai részvénypiaci forgalom 90 százaléka már az új szabályok szerint bonyolódik november elejétől, mivel a jelentősebb tőzsdék (London, Frankfurt és Párizs) már eleget tesznek az újabb követelményeknek. A MiFID (Markets in Financial Instruments Directive) irányelvet 2004-ben fogadta el az Európai Parlament, 2007 januárjáig kellett volna beépíteni a nemzeti jogszabályokba úgy, hogy 2007. november 1-jén hatályba lépjen.

Linkfelvétel

Itt elérhető az Európai Tükör

Szaharov 2007

Az EP gondolatszabadságért járó elismerését, a Szaharov-díjat az idén Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd kapja.

A Szaharov-díj idei nyertese, Szalih Mahmúd Oszman több mint húsz éve védi a darfúri üldözötteket, azokat, akiket kínoznak és azokat, akiket halálbüntetés fenyeget.

A díjat ünnepélyes plenáris ülés keretében az Európai Parlament elnöke adja át december 11-én, Strasbourgban, egy nappal az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának 59. évfordulója után.

Közzéteszik a mezőgazdasági támogatásban részesülők listáját

Az EU agrárminiszterei megállapodtak, hogy az interneten teszik közzé a mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeinek listáját. A javaslatot az Európai Bizottság terjesztette elő, s az része a testület átfogó átláthatósági kezdeményezésének, amely szerint a pályázatok nyerteseinek nevét 2008-tól elérhetővé kell tenni.

A megállapodás azután született, hogy kiderült, a Franciaországban a mezőgazdasági vállalatok 15 százaléka kapja az EU-támogatások 60 százalékát, és a brit királynő, valamint Károly herceg másfélmillió eurós támogatást könyvelhetett el 2003-2004-ben.

Euvonal

Polish elections

The governing conservative party of Jaroslaw Kaczynski suffered a strong defeat at the hands of the centre-right opposition in Sunday's elections.

The opposition leader and would-be prime minister Donald Tusk has promised to restore the country's relations with major EU states and improve finances as part of a strategy for the early adoption of the bloc's single currency.

Early poll results suggested Civic platform party (PO) had received the biggest share of the vote. It gained around 42 percent beating its main competitor, the ruling Law and Justice party (PiS), which received around 32 percent of the votes. The two other parties that made it into the parliament are the Left and Democrats of ex-president Alexander Kwasniewski - third place (13%) - and the Polish Peasants' party (9%), expected to join the ruling coalition.

As predicted, the Self-defence party and the League of Polish families - the former coalition partners of the outgoing prime minister Kaczynski until a clash in late August - did not pass the five percent parliamentary threshold.

For Mr Tusk, 50, Sunday's election means success at the third attempt, as he lost to Jaroslaw Kaczynski and his twin brother Lech, Poland's president, in both parliamentary and presidential elections in 2005.

Mr Tusk is of Kashubian origin, a 300,000-strong minority in the north-west part of the country, with some of his political opponents accusing him of being too pro-German. For his part, Mr Tusk has said he wants to restore relations with Germany after several bitter clashes by the Kaczynski government with Berlin, mainly over historic issues and contacts with Russia. His PO party is also aiming to slash red tape and introduce a flat rate tax to make the country more business-friendly as well as conclude the privatisation process in the remaining state sectors.

The victorious Civic Platform party also plans to pull Polish troops from Iraq early in 2008, a top party official said, according to Reuters.

Historic Swiss election result strengthens far-right populists

Switzerland's far-right Swiss People's Party (SVP) shrugged off charges of racism to register the best election showing of any single party in nearly a century, preliminary results showed Monday.

The SVP, already the country's largest party, won 29 percent of the vote and 62 seats in the 200 seat lower house, the National Council, gaining seven seats over 2003, according to the Swiss statistical office. "It's the strongest score of any party" since 1919, political scientist Hans Hirter told AFP. The SVP's aggressive campaign targeting immigration and foreign criminals included a poster featuring a black sheep being kicked out by white ones.

The Socialists, with 19.5 percent of the vote, lost nine seats, leaving them with 43, while the Radicals slumped to a record low of 15.6 percent, shedding five seats to 31. The centre-right Christian Democrats (14.6 pct), the junior partner in the four-party government, gained three seats to reach 31, the preliminary results showed. With a combined 11 percent of the vote, the Green movement surged to a total of 23 seats in the lower house, just behind the four governing parties.

Socialist parliamentarian Liliane Maury Pasquier said the SVP had profited from fears about globalisation and perceptions of growing social insecurity. "The SVP dresses all this up in xenophobic and anti-European colours. People think they are defending themselves by voting for the SVP," she told AFP.

Flower flag

Megvan az új szerződés. Ennek örömére nézegessük a portugál elnökség ajándékát, a magyar virágzászlót.

Az Alku

A megbeszélés utolsó óráiban már csak két fő törésvonal mentén zajlott a vita: Lengyelország és Olaszország igényeire kellett megoldást találni, akik politikai súlyuk növekedését szerették volna elérni a huszonhét tagú Közösségben.

Varsó követeléseire reagálva az ioanninai záradékként ismert döntéskésleltető mechanizmus nyilatkozatként fog szerepelni a szerződésben, azonban szigorú jogi ellenőrzést rendelnek hozzá, amely kimondja, hogy a záradékot csak az összes uniós vezető egyhangú szavazata mellett lehet megváltoztatni. „Mindent elértünk, amit akartunk” - nyilatkozta péntek reggel Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kompromisszum azt jelenti, országának beleegyezése nélkül a záradékot nem lehet eltávolítani a szerződésből.

A találkozó másik vitás kérdése a 2009-es európai parlamenti választások utáni parlamenti mandátum-elosztás volt. Olaszország ugyanis Franciaországgal és Nagy-Britanniával megegyező számú képviselőre tartott igényt. Az új szerződésben kompromisszumos megoldás született, amely szerint Róma eggyel több képviselőt kap, annak az árán, hogy az EP elnöke ezután nem számít törvényhozónak. Így továbbra is fenntartható a parlamenti képviselők 750 fős maximális létszáma. Az eredeti tervek szerint Olaszország 72, Nagy-Britannia 73 és Franciaország 74 szavazattal rendelkezett volna.

Végül Bulgária az euró helyesírásával kapcsolatos kifogásait is sikerült leszerelni. Szófia tiltakozott ugyanis az ellen, hogy az EU jogi szövegeinek bolgár változatában ne a bolgár helyesírás szerint, „evro”-ként szerepeljen a közös valuta neve. Az alku szerint a bolgár szövegekben egyelőre az EUR rövidítést használják majd, és Szófia ígéretet kapott arra, hogy a kérdésben később megoldást keresnek.

Lisszabon

Ma találkoznak az EU állam- és kormányfői, hogy pontot tegyenek az új szerződés körül kialakult politikai vita végére. Ha minden jól megy, holnapra megszülethet a megállapodás, bár egyelőre nem tudni, hogy Olaszország és Lengyelország meddig megy el a vitában. Barroso szerint a bolgár és az osztrák követelések nem merülhetnek fel a szerződésről szóló döntés feltételeként.

A vezetők által megvitatandó dokumentum megőrizte az alkotmányos szerződés alapvető elemeit, ám a tagállamok minden olyan elemet kigyomláltak a szövegből, amely az EU-t, mint szuperállapot tüntetné fel, így kikerültek a dokumentumból a szimbólumok, a külügyminiszter - igaz ennek csak az elnevezése változott - és az európai törvények is. A szerződés alapvető elemeiről júniusban állapodtak meg a tagállamok, azóta a szöveget jogi szakértők öntötték mostani formájába.

A megállapodást Olaszország és Lengyelország blokkolhatja, de szakértők szerint valószínű, hogy a tagállamok vezetői hamar találnak kompromisszumos megoldást a vitás kérdésekre. A csúcs előtt José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy számos lehetőség van a patthelyzet elkerülésére. Sajtóértesülések szerint az egyik lehetséges megoldás, hogy az egyes tagállamoknak jutó parlamenti képviselők számáról csak később döntenek, egy másik forgatókönyv szerint pedig Franciaország egy képviselői székről lemond, így Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Olaszországnak is 73 képviselői hely jutna a 2009-es EP-választások után.

A vezetők abban mindenesetre egyetértenek, hogy az EU nem engedhet meg magának egy újabb kudarcot, és eddig sem Varsó, sem Róma nem vetette be a vétókártyát. Ennek ellenére Barroso a júniusban megkötött politikai megállapodás tiszteletben tartására szólította fel a tagállamokat. „Egy jó megállapodás van az asztalunkon. Úgy vélem, hogy ez a lehető legjobb alku” - mondta a Bizottság elnöke a kétnapos találkozó előtt, hozzátéve: „nincs rá ok és kifogás, miért ne oldanánk meg ezt a kérdést ezen a héten.”

A Bizottság elnöke az osztrák és a bolgár követelésekre is reagált. Az Ausztriába beáramló külföldi egyetemisták kérdésben úgy vélte, hogy elfogadhatatlan, hogy egy hétköznapi jogi ügyet egy ilyen nagy horderejű szerződéshez kössenek. Barroso ugyanakkor bejelentette, hogy a Bizottság úgy döntött: felfüggeszti az Ausztria elleni eljárást az egyetemi hallgatók ügyében. „Készek vagyunk a közösségi jog keretein belül dolgozni az ügyön” - mondta az elnök, és időt biztosítunk Ausztriának arra, hogy további adatokkal lássa el a Bizottságot.

Hasonló üzenetet küldött Barroso Varsónak is, amely az euró írásmódja miatt fejezte ki elégedetlenségét. Ez egy fontos kérdés, mert az EU egy többnyelvű projekt és nem szándékozunk a nyelvtan és a kiejtés harmonizálására. De ez a kérdés nem merülhet fel a reformszerződésről szóló döntés feltételeként - mondta az elnök.

A tagállamok állam- és kormányfői késő délután kezdik meg ülésüket és a reformszerződés mellett a globalizáció kérdése is szerepel napirendjükön.

EU peackeeping in Chad

European Union foreign ministers gave their final approval Monday to deploy a 3,000-strong EU peacekeeping force for one year to help refugees and displaced people living along Darfur's borders with Chad and the Central African Republic.

About half of the EU force will be French. Kouchner said the force has already received pledges of more than 2,500 troops from several EU nations. Poland and Spain pledged troops and planes at the EU talks Monday, while Ireland, Sweden, Poland and Belgium are expected to provide smaller contingents of 80 to 300 troops each, officials said.

The EU force could start deploying "in the first few weeks of November," French Foreign Minister Bernard Kouchner said. EU officials estimate the cost of the force will be $142 million for one year.

New ACP deals on the horizont

The European Union and countries in the Caribbean failed to agree on a new trade and investment deal in two days of talks that ended on Friday but managed to narrow the gaps between them, officials said. The EU and 79 nations in Africa, the Caribbean and Pacific (ACP) have been holding talks to replace colonial-era preferential trade deals which the World Trade Organization says are illegal and must end by December 31.

The EU says the new agreements will help the ACP countries develop their economies, which are largely dependent on commodity exports, and will foster regional economies that will help attract foreign investment. The Caribbean is largely dependent on tourism while its commodity export industries, in particular sugar, have languished. But some aid agencies, such as Oxfam, say the deals will expose farmers and businesses in developing countries to unfair competition from Europe.

The EU and countries from the Pacific region have effectively given up on reaching a firm deal before the preferential trade agreements expire in January. Instead, they have agreed to seek an interim agreement to come into effect by January 1 and bring them in line with WTO stipulations, avoiding litigation at the world trade body.

Reform Treaty downloadable

Download Reform Treaty from here:
Consilium IGC
Portuguese Presidency

MEPs agree parliament seat distribution

The European Parliament's constitutional affairs committee has backed a new plan on how seats for parliamentarians should be distributed between the 27 EU states after the next European elections in 2009.

On Tuesday (2 October), 17 committee members voted in favour of the report on the future composition of the EU assembly drafted by French conservative Alain Lamassoure and Romanian socialist Adrian Severin. Five MEPs were against, three abstained.

Mr Severin described the vote as "extremely important...since it has proved that we are able to make very important decisions, sometimes electorally costly, but absolutely necessary in order to make Europe progress".

In the nine-page paper, the two lawmakers have suggested following three main rules. The total number of deputies in the legislative body should be limited to 750 compared to the current 785. The ceiling for a national delegation would be decreased from 99 to 96 seats and the minimum threshold would rise from five to six seats.

According to Mr Severin, such caps would result in a "smaller, more efficient and less costly" parliament. If broken down by countries, the new rules would slightly reduce the political weight of Germany which currently has 99 deputies, while Malta would gain an extra MEP. "No country, except Germany, will get less seats than those distributed by the treaty of Nice as amended by the accession act of Bulgaria and Romania", Mr Severin stressed, adding that eleven EU states will gain a seat or more.

Politics versus pure mathematics

Within the three main limits, the seats would be shared on the basis of the "degressive proportionality" principle, suggesting that "the bigger the population of a member state, the higher must be the number of citizens each MEP represents" and vice versa. "Our proposal was trying to be more-or-less neutral" to big as well as small EU member states, Mr Severin said, adding it should put an end to political bargaining over the allocation of seats in the future. However, he has also admitted they "have not yet found a mathematical formula which would allow everybody to calculate seats without any discussion".

Pandora box: citizens or residents?

Meanwhile, Italian socialist Mauro Zani described Tuesday's vote as "a black day" for the European Parliament. Speaking to Italian media, Mr Zani said it was unbelievable to base a country's demographic weight on the number of its inhabitants rather than on the number of its residents. He has argued that it is residents who have the right to elect their MEPs and called on Rome to veto the proposal when it reaches member states. The issue is of high importance to Poland as well, with Warsaw having hoped for more than the one extra MEP it is to get after the 2009 elections.

But Mr Severin dismissed the criticism by saying the inhabitants-based calculation reflects the socio-economic realities in member states such as the capacity of a certain state to host them or offer them a job. "This capacity should be reflected in the way in which each state is represented in the European Parliament", he said, suggesting, however, a thorough debate and analysis with the possibility to change this rule.

The entire legislative body will vote on the report on 11 October, with Mr Lamassoure and Mr Severin anticipating that if MEPs follow their representatives in the constitutional affairs committee, parliament should adopt their draft report by a large majority.

If also approved by all 27 EU capitals, the rules would become part of the EU's new Reform Treaty, which is expected to be politically agreed at a summit on 18 October. The new system of seats redistribution should enter into force with the next parliamentary elections in 2009.

Euobserver

Postai liberalizáció 2011

Az EU-tagállamok közlekedési és hírközlési miniszterei jóváhagyták a postai szolgáltatások területén történő teljes piacnyitást, melyet 2011-ig a kell megvalósítani. A dátum az eredeti tervekhez képest két éves csúszást jelent, ami elsősorban Franciaország és Olaszország ellenkezésének köszönhető. Tizenegy tagállam 2013-ig kapott haladékot.

A 88 milliárd eurós postai szektor liberalizációjának utolsó szakaszáról hétfőn (2007. október 1.) született megegyezés Luxemburgban, miután a tagállamoknak sikerült tisztázniuk nézeteltéréseiket a liberalizáció menetrendjét és a lehetséges negatív következmények kezelését illetően.

A kompromisszum megszületését leginkább az a javaslat segítette elő, amelynek értelmében 11 tagállam - főleg a kelet-közép európai országok, amelyek jelentős lemaradásban vannak a postai monopóliumok felszámolásában - további engedményként újabb 2 év haladékot kaptak a liberalizációra, így annak határideje esetükben 2013-ra módosult.

Sarkozy sets conditions for rejoining NATO military command

French president Nicolas Sarkozy on Monday (24 September) laid down two conditions for France to rejoin the military command structure of NATO after an absence of over 40 years. In an interview with The New York Times, Mr Sarkozy said he had no problem with returning to the military alliance's integrated command, from which French president Charles de Gaulle withdrew in 1966.

But he said that first European defence must move forward and that top positions in the US-led NATO organisation should be reserved for French personnel. "I would make progress on a European defence a condition for moving into the integrated command, and I am asking our American friends to understand that," said the president.

"A Europe capable of defending itself independently would not be a risk for the Americans; it would be an asset. "He continued: "It is obvious that if we were to envisage such a move, it could only happen in as much as space was made in the leadership, at the highest level, for representatives of France."

France remained a member of the alliance after President de Gaulle removed French troops from its integrated military command and said that all non-French NATO troops may no longer be stationed in France. It rejoined the Military Committee in 1995 and has become considerably closer to NATO, participating in military operations in Kosovo and Afghanistan. Meanwhile, the French army has also adopted the same procedures as the alliance.

Mr Sarkozy's predecessor Jacques Chirac also sought to join the military command structure in 1997, but the conditions he set were rejected by the Clinton administration. The current French president appears to have put the ball in the US' court with the two conditions.

European defence policy

However, Nicolas Sarkozy has also done much to open the informal political channels between Washington and Paris by publicly praising America and its values and also choosing to take his summer holiday in the US.

The NATO pre-conditions also see a return to a favourite topic of Mr Sarkozy - the creation of a European defence policy. It is set to be a big theme when France takes over political leadership of the EU in the second half of 2008.

The president indicated the importance he attaches to the theme by having troops from all EU member states present during this year's celebrations of Bastille Day on 14 July. At the time, Mr Sarkozy said: "The basis for a European defence exists. We must make it grow," he said, adding "I want Europe to be capable of ensuring its security autonomously."

Euobserver

Cukorreform több kompenzációval

Miután a 2006 februárjában elfogadott cukorreform termeléscsökkentési kvótáit nem sikerült elérni az Európai Parlament a szerkezetátalakítási segélyek növelését javasolta. Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei ennek megfelelöen a cukoripar szerkezetátalakítási programjának módosításáról állapodtak meg. A Bizottsági szerint az intézkedéseknek köszönhetően a termelők 2010-ig további 3,8 millió tonna cukorkvótát adhatnak vissza.

Az új szabályok szerint a 2008/2009-es gazdasági évben a termelők a visszamondott kvóta minden egyes tonnája után 237,5 EUR kiegészítő kifizetésben részesülnek. A kifizetésekre visszamenőlegesen kerül sor, így azok sem nem szenvednek hátrányt, akik már lemondtak a kvótáikról.

Új elem az is, hogy a cukorrépa-termelők - a cukorgyárakra vonatkozó kvóták legfeljebb 10%-ának erejéig - közvetlenül is igényelhetnek támogatást a szerkezetátalakítási alapból. Szintén a vállalkozások bekapcsolódását hivatott ösztönözni, hogy azok a termelők, akik lemondanak 2008/2009-es kvótájuk bizonyos hányadáról, mentesülnek a szerkezetátalakítási levonás fizetése alól kvótájuk azon részére vonatkozóan, amely a 2007/2008-as gazdasági évben megelőző kivonás hatálya alá esett.

2008/2009 vonatkozásában a kvótáról való lemondás kérelmezése kétlépéses lesz: a második lépésben (határidő: 2008.3.31.) kizárólag az vehet részt, aki az első lépésben (határidő: 2008.1.31.) legalább az ez év márciusában meghatározott megelőző kivonás mennyiségi kívánalmainak megfelel. A Bizottság az első lépés után értesíti a vállalatokat arról, hogy milyen mértékben veszélyezteti őket a kompenzáció nélküli csökkentés 2010-ben, ha nem vesznek részt a második lépésben.

A Bizottság várakozásai szerint a változtatások eredményeként a termelők az eddig visszamondott 2,2 millió tonnán felül további 3,8 millió tonna mennyiségű cukorkvótáról mondanak majd le. Ha 2010-re nem lesz elegendő a kvótacsökkentés mértéke, a Bizottság azt kötelezően érvényesíti attól függően, hogy az egyes tagállamok mennyi kvótáról mondtak le.

Euvonal

Növelik a gabonatermelést az EU-ban

A gabonapiaci helyzetre való reagálásként az Európai Bizottság tízről nulla százalékra csökkentené az előírt területpihentetési arányt 2007 őszére és 2008 tavaszára. Az EP támogatta a sürgősségi eljárásban megszavazott módosítást, annak hatályát azonban a 2009-es évre is kiterjesztené.

Az EU-ban a vártnál rosszabb 2006-os, 265 és félmillió tonnás termés a készletek jelentős apadásához és történelmi rekordárakhoz vezetett. A 2006/2007-es gazdasági év elejétől most szeptemberig 14 millióról 1 millió tonnára csökkentek az intervenciós készletek. (Ez utóbbi nagy részét magyar kukorica teszi ki.)

Elfogadták a harmadik vasúti csomagot

Kedden harmadik olvasatban is elfogadta az EP a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációjáról, a vasúton utazók jogairól, valamint a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabályokat, miután az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk a korábban vitás kérdésekben.

Az Európai Bizottság 2004. március 3-án állt elő a „harmadik vasúti csomagnak” nevezett jogszabályokra vonatkozó javaslataival. Ennek egyik eleme a vasúti piachoz való hozzáféréssel, a másik a nemzetközi vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaival és kötelezettségeivel, a harmadik pedig a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozik.

Az EP 2007. január 18-án fogadta el második olvasatban a három jogszabályt. Mivel ez után is nézeteltérés volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács és a parlament között, intézményközi egyeztetőbizottságot hoztak létre. Miután a nyáron sikerült megegyezni a részletekről, az EP most az egyeztetőbizottságban elfogadott szövegekről szavazott Strasbourgban. (A Jarzembowski-jelentést 541 igen, 65 nem, 20 tartózkodó vokssal, a másik kettőt kézfelemeléssel szavazták meg.)

A Georg Jarzembowski (néppárti, német) által jegyzett jelentés foglalkozik a vasúti liberalizációval. A nemzetközi személyszállítást eszerint 2010. január 1-ig kell megnyitni a verseny előtt. (Az EP első olvasatban egyébként 2008-as nyitást javasolt, de végül elfogadta a tanácsi elképzelést a 2010-es váltásról. Egyes képviselők a liberalizációt előíró irányelv hatályát kiterjesztették volna a belföldi személyszállításra is, az erre vonatkozó módosítás azonban a második olvasatban elbukott.)

Az egyeztetőbizottságban elfogadott szöveg szerint „az irányelv célja a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások –– nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások –– piacának megnyitása”.

A jogszabály szerint a „nemzetközi személyszállítási szolgáltatás olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás”.

„A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot” - áll a szövegben. „A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is.”

A tagállamok csak meghatározott, kivételes esetekben korlátozhatják az infrastruktúrához való hozzáférési jogot, illetve az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot.

Utasjogok

A vasúton utazók (a belföldiek is!) jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó rendeletet az Európai Parlament részéről Dirk Sterckx (liberális, belga) kezelte. A jogszabály foglalkozik többek között az utasok tájékoztatásával, a vasúttársaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelősségével és biztosítási kötelezettségeivel, a vasúttársaságok késésekért való felelősségével, a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelmével, valamint a szolgáltatás minőségi előírásainak figyelemmel kísérésével. A tagállamok legfeljebb öt éves (további öt évvel kétszer meghosszabbítható) mentességet kaphatnak a rendeletnek a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól.

Az utas ― az utazási jog elvesztése nélkül ― a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás közötti késések miatt kártérítést kérhet a vasúttársaságtól késés esetén A fizetendő legalacsonyabb kártérítések:

- 60–119 perces késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka

- 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén a menetjegy árának 50 százaléka A kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül ki kell fizetni. Az utas nem jogosult kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy eltereléssel történő folytatása következtében a késés a 60 percet nem haladja meg.

A mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabály parlamenti felelőse Gilles Savary (szocialista, francia). Az irányelv „meghatározza a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait”. A szöveg szerint a mozdonyvezetéshez szükséges alkalmasság és képesítés mellett minden mozdonyvezetőnek igazolnia kell, hogy eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai készségekre vonatkozó minimumfeltételeknek, továbbá rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, amelyen felsorolják azokat a járműveket, amelyek vezetésére jogosult. Az engedély kérelmezésének alsó korhatára legalább 20 év. A tagállamok kiadhatnak engedélyt 18 éves kort betöltött kérelmezők számára is, ekkor azonban az érvényesség a kiállító tagország területére korlátozódik.

Harangozó Gábor (szocialista) képviselő szerint a liberalizáció helyes lépés, és „a személyszállítási szolgáltatások piacán szükségszerű a nyílt verseny. Ez nemcsak hozzájárul a vasúti reform megvalósításához, hanem egyúttal olyan versenyhelyzetet teremt, melynek legfőbb nyertesei maguk a fogyasztók lesznek.”

Harangozó azt mondta, a nehéz anyagi helyzetben levő vasúttársaságoknak azonban „időt kell adnunk arra, hogy versenyképessé váljanak és így megállják a helyüket az utasokért folytatott küzdelemben”. A politikus hozzátette, az utasok bizalmának növelése érdekében ki kell terjeszteni az utasjogokat is, emellett „feltétlenül szükséges, hogy az európai gyorsvasúthálózat fejlődése, valamint az ehhez kapcsolódó határokon átívelő üzemeltetése könnyebbé váljon”.

EP Press

Luxemburg 2008

A luxemburgi kormány bejelentette, hogy az év végétől feloldja a munkaerőpiaci korlátozásokat és a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát a nagyhercegségben.

Proposed Budget 2008

44,2% Cohesion and Competitiveness for growth and employment
32,9% Direct aids and market related expenditure
10,7% Rural development
5,4% The EU as a global partner
1,0% Citizenship, freedom, security and justice
5,7% Total Administrative expenditure
0,1% Compensations for Bulgaria and Romania

The Commission adopted the Preliminary Draft Budget (PDB) for 2008 – the first step in the budgetary procedure before the budget is finally approved by the European Parliament and the Council.

Commitment appropriations in the PDB are at the level of 1.03% of EU Gross National Income (GNI), and payment appropriations at 0.97% of GNI. Spending on growth and employment policies increases by +4.2% compared to 2007, to reach 44.2% of the budget, against 43.6% for the protection and management of natural resources, including the Common Agricultural policy.

The renewed Lisbon Strategy remains at the core of EU policy. EUR 57.2 billion will be spent on policies related to growth and employment (heading 1), i.e. 2.3 billion more (+4.2%) than in 2007. In particular, research expenditure will increase by some 11%, investments in trans-European energy and transport networks by 14%, and lifelong learning programmes by 9% (with 63,5% increase for Erasmus Mundus). Moreover, the new programmes to support cohesion across Europe will kick-in, boosting expenditure in this field by almost EUR 1.4 billion, or 3.1%, of which Cohesion Fund devoted to big infrastructural projects will increase by more then 14% in 2008.

Egyenesen körbe

Változó francia Európa politika

A korábbinál aktívabb Európa-politika jegyében látogatja végig az EU tagországait Nicolas Sarkozy francia elnök, aki partnert keresve nyitni akar Kelet-Közép-Európa felé is.

Franciaország nagy visszatérése Közép-Európába - így értékelte múlt heti budapesti villámlátogatását a kíséretében lévő francia sajtótudósítókkal beszélgetve Nicolas Sarkozy francia államfő, miután repülőgépe péntek délután Párizs felé vette az irányt. Az apai ágon magyar származású Sarkozy nyilván nem véletlenül éppen a - szóvivője megfogalmazásával - "szívének kedves" Magyarországgal kezdte a valamennyi tagállamot érintő, a 2008 második felében esedékes francia EU-elnökség előkészítését szolgáló utazásainak sorozatát. Ám az Élysée-palota mindent megtett, hogy a nosztalgikus felhangok ellenére markáns európai dimenziót adjon a budapesti tárgyalásoknak. Igaz, a magyar gyökereinek politikai pályafutása során vajmi kevés jelentőséget tulajdonító Sarkozy rossz döntésnek nevezte a trianoni szerződést, és feltűnő megértést tanúsított az iránt, hogy Budapesten nagy figyelem övezi a határon túli magyarok sorsát, rendületlenül tartotta magát ahhoz a magyarral elvileg ellentétes francia doktrínához, amely csak az egyéni nemzeti kisebbségi jogokat ismeri el, a kollektívokat nem.

A budapesti vizit fő üzenete azonban messze túlmutatott a kétoldalú francia-magyar kapcsolatokon: mint a Le Monde című párizsi napilap megállapította, a júniusi EU-csúcsot megelőző varsói vizit - amely elsősorban a lengyel vezetés meggyőzését szolgálta az újrafogalmazott alkotmány kérdésében -, a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónők szabadon engedésének kieszközlése, valamint a mostani magyarországi út egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy felmelegedjék az új tagállamok Párizshoz fűződő viszonya. Zömük ugyanis annak idején látványosan támogatta az amerikai katonai beavatkozást Irakban, mire Sarkozy elődje, Jacques Chirac nyers modorú kioktatással reagált, mondván, az akkor még csatlakozásra váró országok "elmulasztották az alkalmat, hogy hallgassanak". Sarkozy a repülőgépen abból sem csinált titkot, hogy az unión belül nagyon is jelen vannak a hagyományos geopolitikai érdekek. Azt fejtegette: a budapesti tárgyalások fémjelezte nyitást az új tagállamok felé sokan rossz szemmel nézik, mert abból indulnak ki, hogy Kelet-Európa Németország felségterülete, és Franciaországnak nincs helye a régióban.

A budapesti látogatás mégis minden bizonnyal szinte észrevétlen maradt volna Párizsban, ha Sarkozy a repülőgépen nem kezdi élesen kritizálni - immár sokadszor - az Európai Központi Bankot (ECB) és az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnökét, a hazájában a pénzügyminiszteri teendőket is ellátó Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt. Sarkozy szemlátomást nem tudta elviselni, hogy mialatt ő Budapesten tartózkodott, az uniós pénzügyminiszterek portói kötetlen találkozója előtt összeülő eurócsoport ismét tetemre hívta Párizst az államháztartás egyensúlya miatt. Az euróövezet tagállamai úgy vélik, a francia kormány által meghirdetett reformok nem elegendőek ahhoz, hogy Párizs a kitűzött 2010-es határidőre elérje a 3 százalékos maastrichti deficitcélt. Annál is kevésbé, mivel az OECD és az Európai Bizottság is a korábbinál jóval alacsonyabb - 1,8, illetve 1,9 százalékos - növekedést prognosztizált idénre Franciaországban.
Sarkozy megismételte, hogy évi 3 százalékos növekedést akar, ám nemigen részletezte, miként fogja ezt elérni, ehelyett az ECB-t és Junckert támadta. Ezúttal nem a túlzottan erős euró miatt, hanem mert szerinte a spekulánsok kezére játszott, hogy az ECB friss pénzzel igyekezett enyhíteni az amerikai jelzáloghitel-válság hatásait. Szerencsétlenül időzített kirohanásával Sarkozy nem csupán a pénzügyekhez való hozzá nem értését árulta el, hanem kínos helyzetbe hozta pénzügyminiszterét, Christine Lagarde-ot is, aki pár órával korábban partnereivel együtt még üdvözölte az ECB lépéseit. Lagarde és az Élysée-palota szóvivője másnap kénytelen volt magyarázkodni: Párizs tiszteletben tartja a frankfurti székhelyű bank függetlenségét, de fenntartja magának a jogot, hogy vitassa politikáját.

Csakhogy az ECB bírálatával - amely Sarkozy elnökválasztási kampányának is fontos eleme volt - Franciaország elszigetelődhet az eurózónán belül. Különösen elegük van ebből a németeknek. Peer Steinbrück szociáldemokrata (SPD) német pénzügyminiszter ki is hozta a sodrából Sarkozyt az eurócsoport július eleji ülésén, ahol a francia elnök személyesen iparkodott népszerűsíteni az évi több mint 13 milliárd eurós pluszkiadással járó reformprogramját. Olyannyira, hogy utóbb a francia elnök állítólag Angela Merkel német kancellár előtt is kétségbe vonta Steinbrück rátermettségét. Ha Berlinben már hozzászoktak is Sarkozy újabb és újabb meghökkentő kezdeményezéseihez - a minap például Merkellel folytatott megbeszélése után tapintatlanul sürgette, hogy a német kormány vizsgálja felül nukleáris politikáját -, a francia elnök és a német kancellár közt egyre kitapinthatóbb a feszültség. A temperamentumos Sarkozy ugyanis rendre "ellopja a show-t" Merkel elől, ahogy a júniusi EU-csúcson vagy a Líbiában fogva tartott bolgár ápolónők kiszabadításakor is tette.

HVG

Kinevezték az új terror-ellenes koordinátort

A belga Gilles de Kerchove-t nevezték ki a terrorellenes koordinátori posztra, amely március óta betöltetlen volt.

Gilles de Kerchove belga igazságügyi miniszteri tanácsadó volt, majd EU hivatalnok lett, szakterülete az európai jog - azon belül is az alapjogok. A terrorizmus-ellenes koordinátor legfontosabb feladata mandátuma szerint annak ellenőrzése, hogy a tagállamok betartják-e a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó vállalásaikat, és megfelelően együttműködnek-e a határon átnyúló bűnözésben, illetve a terrorizmus elleni harcban szerzett információik megosztásában.

3,4 milliárd euróba kerül a Galileo a tagállamoknak

Az Európai Bizottság javasolja, hogy a Galileo projekt folytatásának biztosítása érdekében a közösségi költségvetés kizárólagosan és teljes mértékben fedezze a program költségeit. A rádiónavigációs rendszer 3,4 milliárd euróba kerül.

A koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna még tavasszal elakadtak, így a Bizottság kezdeményezte, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közös kasszából fizetnék.

Euvonal

Energiapiaci reformot hirdetett a Bizottság

Az EU-tagállamok vonakodása ellenére az Európai Bizottság európai energiapiaci reformot hirdetett, amelyben a termelés és a szállítás szétválasztását javasolja. A Bizottság eddig példátlan intézkedésekkel korlátozná a harmadik országok, az EU-s energiapiacra való belépését.

Az előterjesztés szerint a villamos energia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. A Bizottság előnyben részesíti a tulajdonjogi szétválasztást, azaz azt javasolja, hogy az a vállalkozás, amely energiatermelői vagy szolgáltatói tevékenységgel is foglalkozik, ne lehessen az átviteli hálózat tulajdonosa is egyben.

A Bizottság megoldási lehetőségként a „független átvitelirendszer-üzemeltető” elvének alkalmazását javasolja, amely lehetővé tenné a vállalatoknak, hogy azzal a feltétellel tulajdonosai maradjanak a hálózatnak, hogy a hálózati vagyont egy tőlük teljesen független vállalkozás, illetve testület működteti. A testület szerint ez a megoldás új ösztönzőket teremt a vállalkozások számára ahhoz, hogy új infrastruktúrába, rendszerösszekötő és termelői kapacitásba fektessenek, s ezáltal elkerülhetők az áramkimaradások és a szükségtelen és heves áringadozások.

A Bizottság emellett javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását is, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítaná a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését, és előmozdítaná az egységes rendszerként működő európai hálózat létrejöttét, az ellátás biztonságát és diverzifikációját.

Egyes tagállamok ugyanakkor vonakodnak a bizottsági ötletektől. Franciaország és Németország - amelyek olyan óriási energiavállalatoknak adnak otthont, mint az EDF és az E.ON - várhatóan nem állnak majd ki a javaslat mellett, míg a hagyományosan liberális gazdaságpolitikai irányt követő nemzetek, mint Nagy-Britannia vagy Svédország még mélyebbre ható reformot szeretnének. Ezen országok érvelése szerint a termelés és a szállítás teljes ellenőrzése megnehezíti új vállalatok piacra lépését.

Brüsszel eddig példátlan intézkedéseket tartalmaz a nem EU-s tagállambeli szolgáltatók piacra lépésnek korlátozására is. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az EU-tagállamok gáz- és villamoshálózatot „a gazdasági versenyképesség és az állampolgári jólét megtartása érdekében létfontosságúnak nyilváníthatják”, s megtilthatják harmadik országbeli szolgáltatók részvételét ezek működtetésében. Nem EU-s tagállamok szolgáltatói és állampolgárai ráadásul csak akkor lehetnek átvitelirendszer-üzemeltetők, ha azt az EU jóváhagyja.

A testület előírná, hogy a harmadik országbeli vállalatoknak bizonyíthatóan és egyértelműen ugyanazoknak a szétválasztási követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós vállalkozásoknak. Ha egy vállalkozás nem képes bizonyítani, hogy mind közvetlenül, mind közvetve független az energiaszolgáltatói és termelői tevékenységektől, a Bizottság jogosult lenne fellépni ellene.

A testület szerint a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítésére és garantálására is intézkedéseket kell hozni és javasolja, hogy az átviteli-, illetve szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatot hozzanak létre.
Euvonal

-----------------------------------------

Europe's dominant power giants must open up gas and electricity markets to competition. But Russia will not get a free hand in buying up the assets.

"We need to place conditions on ownership of assets on non-European companies to make sure that we all play by the same rules. This is very imporant. We have to have the same rules. So, what we are proposing is to reinforce the internal market to keep it open, and to be sure that we keep the integrity of the internal market. And then we avoid national governments taking different measures that will represent a fragmentation of our internal market."

Barroso

Görög választások

A jelenlegi kormányfő, Kosztasz Karamanlisz konzervatív pártja nyerte a görögországi vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat, de az Új Demokrácia törékeny többségre számíthat a görög parlamentben.

A szavazatok több mint 80 százalékának feldolgozása után az Új Demokrácia kapta a voksok mintegy 42,7 százalékát, míg az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 38,4 százalékával végzett a második helyen. Nem végleges adatok szerint az Új Demokráciának várhatóan 154, a PASZOK-nak pedig 103 képviselői helye lesz a 300 fős törvényhozásban. Jeórjiosz Papandreu, az ellenzéki PASZOK vezetője elismerte vereségét.

Satellites witness lowest Arctic ice coverage in history

The area covered by sea ice in the Arctic has shrunk to its lowest level this week since satellite measurements began nearly 30 years ago, opening up the Northwest Passage – a long-sought short cut between Europe and Asia that has been historically impassable.

In the mosaic image above, created from nearly 200 images acquired in early September 2007 by the Advanced Synthetic Aperture Radar (ASAR) instrument aboard ESA’s Envisat satellite, the dark gray colour represents the ice-free areas while green represents areas with sea ice.

Leif Toudal Pedersen from the Danish National Space Centre said: "We have seen the ice-covered area drop to just around 3 million sq km which is about 1 million sq km less than the previous minima of 2005 and 2006. There has been a reduction of the ice cover over the last 10 years of about 100 000 sq km per year on average, so a drop of 1 million sq km in just one year is extreme.

"The strong reduction in just one year certainly raises flags that the ice (in summer) may disappear much sooner than expected and that we urgently need to understand better the processes involved."
The Polar Regions are very sensitive indicators of climate change. The UN’s Intergovernmental Panel on Climate Change showed these regions are highly vulnerable to rising temperatures and predicted the Arctic would be virtually ice free by the summer of 2070. Still other scientists predict it could become ice free as early as 2040 due to rising temperatures and sea ice decline.

Because sea ice has a bright surface, the majority of solar energy that hits it is reflected back into space. When sea ice melts, the dark-coloured ocean surface is exposed. Solar energy is then absorbed rather than reflected, so the oceans get warmer and temperatures rise, making it difficult for new ice to form.

Since 2006, ESA has supported Polar View, a satellite remote-sensing programme funded through the Earthwatch GMES Service Element (GSE) that focuses on the Arctic and the Antarctic. In 2009, ESA will make another significant contribution to cryosphere research with the launch of CryoSat-2. The observations made over the three-year lifetime of the mission will provide conclusive evidence on the rates at which ice cover is diminishing.

Friday Bikeday

European mobility week

From 16 to 22 September, under the umbrella of the EU’s annual mobility week, more than 133m people in over 1 300 towns and cities across Europe will take part in a string of different activities designed to make sustainable travel alternatives viable.

This year’s theme - Streets for people - conveys the clear message that building more roads is not the answer to existing transport challenges. Mobility week instead encourages local authorities to reallocate some road space to non-motorised traffic.

The highlight of the week will be car-free day, due to take place in most participating countries on 22 September. Those involved extend well beyond Europe – China (for the very first time), Brazil, Canada and Thailand are also signed up.

Further promoting environmentally‑friendly modes of transport, Europeans are being encouraged to get on their bike every Friday. Inspired by “casual Fridays”, when employees are allowed to dress down for work, this initiative would also see them cycling to work on those days. The scheme will headed up by European commissioners, beginning on Friday 14 September.

http://www.fridaybikeday.be/

Koordinátorok a kulcsfontosságú energetikai beruházások mellett

Az Európai Bizottság koordinátorokat jelölt ki a kiemelt energetikai projektek megvalósításának felügyeletére, akik a Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű elektromos összeköttetésért, a Balti- és az Északi-tengerben található szélerőművek rendszerbe kapcsolásáért, a Nabucco földgázvezetékért és a Németországot Lengyelországon keresztül Litvániával összekötő villamosenergia-vezetékért lesznek felelősek.

A koordinátorok stratégiai támogatást nyújtanak és gyakorlati tanácsokat adnak, felderítik az előrehaladást gátló akadályokat, az optimális megoldások megkeresése érdekében egy asztalhoz ültetik a különböző országok érintettjeit, hozzájárulnak a projektek hatásainak értékeléséhez, meghatározzák a megvalósítás megfelelő stratégiáit. A négy európai koordinátor kinevezése négy évre szól. A koordinátorok évente tesznek jelentést a projektek előrehaladásáról a Bizottságnak, a Parlamentnek és a tagállamoknak.

A Franciaország és Spanyolország közötti nagyfeszültségű villamosenergia-összeköttetés megvalósításáért Mario Monti az Európai Bizottság volt biztosa felel majd. A projekt az Európai Unió középponti területein működő hálózatot és az energiarendszerét tekintve mintegy „szigetként” elkülönülő Ibériai-félszigetet köti majd össze.

Georg Wilhelm Adamowitsch a Balti- és az Északi-tengeren (Dániában, Németországban és Lengyelországban) üzemelő szélerőművek összeköttetéseinek kiépítését felügyeli, melynek célja, hogy elősegítse a balti- és északi-tengeri szélerőművekben termelt villamos energia bekapcsolását az európai hálózatba.

Jozias Johannes van Aartsen a Törökországot Románián, Bulgárián és Magyarországon át Ausztriával összekötő Nabucco földgázvezeték kiépítésének előmozdítását kapta feladatul. Az új vezetéken keresztül Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger vidékéről és a Közel-Keletről lehetne földgázt szállítani Európába, ám a projekt évek óta húzódik.

Wladyslaw Mielczarski a Németország, Lengyelország és Litvánia közötti villamosenergia- vezeték kiépítésének felügyeletét látja majd el, amely a Balti-államok és Nyugat- és Közép-Európa (Németország, Lengyelország) energiarendszerét kapcsolja majd össze.

Karla Peijsére a belvízi hajózást, Luis Valente de Oliveiráéra pedig a tengeri gyorsforgalmi utakat felügyeli majd.
Euvonal

EU to send troops to Chad

European Union nations on Wednesday agreed to send troops to Chad and the Central African Republic to boost security after a joint United Nations-African Union force was deployed in neighbouring Darfur, said a diplomat. The 27 member states approved the scheme to send the force, the details of which were still to be hammered out, but the troops would not be deployed until there was UN Security Council resolution on the matter, he added.

The European mission, with its headquarters in France, was agreed in response to a UN call and was expected to comprise a maximum of 4 000 soldiers deployed for 12 months. They would not in case turn up until after the end of the rainy season in mid-October. When there the force would provide security for 300 UN police officers, protect civilians and help with humanitarian initiatives.

200 000 people killed

In July, EU foreign ministers gave the green light for preparation for the mission, which they said "should be based on a resolution by the UN Security Council, with a clearly defined exit strategy". They added then that it "should be conducted in full co-operation with the UN and the AU, and in consultation with the authorities of the countries concerned".

In Darfur, the breakaway province of Sudan, at least 200 000 people had died from the combined effect of war and famine since civil strife started in February 2003, according to UN estimates. Other sources gave a much higher toll, but Khartoum disputed the figures. Sudan and Chad accused each other of supporting rebel forces in their respective territories. The UN had estimated that there were 236 000 refugees and 173 000 internally displaced persons (IDPs) in Chad, with daunting logistical problems for humanitarian workers.
In CAR, the number of IDPs exceeded 200 000, according to aid groups, largely due to persistent insecurity in the north of the country, where government troops were battling several rebel groups.

A 26 000-strong joint UN-AU peacekeeping force to Darfur was approved by the UN Security Council in July. On Monday, UN chief Ban Ki-moon said the world body had received "more contributions than we may actually need" for the force except in specialised areas such as air transportation.

Kezdődik a költségvetési elvek felülvizsgálata

Az EU költségvetését immáron 20 éve szabályozó előírások reformjáról kezdődik átfogó vita a héten (szeptember 12-én). A megállapodás nem lesz egyszerű: az átalakítások a mezőgazdasági támogatások és a visszatérítések rendszerét is érintik.

A felülvizsgálatról még 2005 végén állapodtak meg a tagállamok a 2007-2013-as költségvetési vitában. Az akkori kompromisszum szerint az uniós kiadások és bevételek teljes rendszerét átvizsgálják, arról az Európai Bizottság 2008-2009-ben jelentést készít, és a Tanács azt figyelembe véve készíti majd elő a 2013 utáni költségvetést.

A vitaindító dokumentum, melyet Dalia Grybauskaite költségvetésért felelős biztos szerdán tár a nagy nyilvánosság elé, összefoglalja a közös költségvetés új, a XXI. századnak megfelelő prioritásait, és javasolja az olyan korszerűtlen intézkedések megszüntetését, mint a túlzott mezőgazdasági támogatások gyakorlata, vagy épp a költségvetési visszatérítések jelenlegi rendszere.

Az EUobserver független hírportál értesülése szerint ugyanakkor a dokumentum kevés konkrétumot és javaslatot tartalmaz a hogyanokkal kapcsolatban, és csak kérdéseket vet fel, ahelyett, hogy pontosan megfogalmazná, milyen konkrét irányba is igyekszik a tárgyalásokat terelni. A szöveg a hírportál szerint azt sem taglalja, hogy a reformokat mikor kellene elkezdeni és nem tartalmaz pontos tennivalókat a mezőgazdasági támogatások reformjával kapcsolatban sem. Az unió költségvetésének még jelenleg is több mint 40 százalékát költi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közvetlen támogatására, aminek elsőszámú haszonélvezője Franciaország.

A javaslat szerint az uniónak a közeljövőben sokkal jobban kellene koncentrálnia a tudományos és technológiai fejlesztésekre, a kontinens öregedő társadalmainak problémáira, a régiók közötti fejlettségbeli különbségekre, a klímaváltozásra, az energiabiztonságra, valamint a migrációval és a kül- és biztonságpolitikával összefüggő kérdésekre. A javaslat szerint az új kihívásoknak meg kell jelennie a közös költségvetés prioritásaiban, és az e célokra elkülönített forrásokban is.

A dokumentum foglalkozik a költségvetés két igen kényes kérdésével, a nemzeti hozzájárulásokkal és korrekciós mechanizmusokkal, valamint ezzel összefüggésben a brit visszatérítések rendszerével. Jelenleg a költségvetés bevételi oldalának legnagyobb részét a nemzeti hozzájárulások teszik ki (2013-ban ez az összbevétel 74 százalékát jelentheti), mely egyrészt politikai ütőkártya a legnagyobb befizetők kezében, melyre gyakran hivatkoznak, ugyanakkor folyamatos viták tárgya. A dokumentum megkérdőjelezi a visszatérítések jelenlegi rendszerét, amely a nettó befizető Egyesült Királyság mellett (aki még 1984-ben harcolta ki jogosultságát a visszatérítésekre) több hasonló helyzetben lévő ország - mint például Ausztria, Hollandia, Németország vagy Svédország - pénzügyi helyzetét is érinti.
Euvonal

Feloszlatta magát a lengyel parlament

Index.hu

Autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését kérik számon a lengyel kormányon. A lengyel parlament többsége új kormányt akar.

Feloszlatatta magát pénteken a lengyel parlament, és döntött az előre hozott választások megtartásáról. Lech Kaczynski lengyel államfőnek ki kell írnia a választás időpontját, ami valószínűleg október 21-e lesz. A kormány és az ellenzék egyaránt a belpolitikai válság megoldódását várja az előre hozott választásoktól.

"Mindenki tudja, hogy a király meztelen. Ideje véget vetni ennek az ámokfutásnak, és a nemzet kezébe adni a döntést" - mondta felszólalásában Jerzy Szmajdzinski ellenzéki képviselő, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) tagja. Élesen bírálta a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormányt, amelynek hatalomra lépése óta Lengyelország és az Európai Unió között egyre nagyobb feszültség keletkezett.

Donald Tusk, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) elnöke a beváltatlanul maradt választási ígérteket - autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését - kérte számon a kormányon.

A parlament önfeloszlatása előfeltétele az előre hozott választásoknak. Varsói elemzők a pénteki szavazati arányokat máris a Kaczynski-fivérek vereségeként könyvelik el, miközben Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök az előre hozott választást tekinti lehetőségnek arra, hogy világos mandátumot kapjon a családpárti szociális politikájájához, illetve hogy megszabaduljon - szóhasználatával élve - "a poszt-kommunista elittől".

A Polgári Platform a legnagyobb közép-európai gazdaságban zajló reformfolyamat felgyorsítását, az euró gyors bevezetését, illetve megromlott viszony javítását ígéri az EU-partnerekkel.

A parlamenti döntés előzménye volt az, hogy Lech Kaczynski államfő - fivére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök javaslatára - augusztus közepén felmentette a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) és a jobboldali populista, nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligája minisztereit, formálisan véget vetve a kezdettől fogva ingatag hárompárti kormánykoalíciónak.

A válság folytatásaként augusztus végén őrizetbe vették Janusz Kaczmarek volt belügyminisztert, aki azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy lehallgattatta saját minisztereit. Egyidejűleg ugyancsak letartóztatták Konrad Kornatowski volt rendőrfőnököt, valamint a legnagyobb lengyel biztosítótársaság elnökét, Jaromir Netzelt is. A lengyel főügyészég elfogatóparancsot adott ki a külföldön tartózkodó Ryszard Krauze ellen is, akit az ország 5. leggazdagabb emberének tartanak. Mind a négyüket azzal vádolják, hogy információkat hoztak nyilvánosságra a korrupció elleni harcot irányító hivatal titkos akciójáról.

Az őrizetbe vételek nagy felzúdulást okoztak lengyel ellenzéki körökben. Lech Walesa volt lengyel államfő azzal vádolta a Kaczynski-fivéreket, hogy sztálinista módszereket alkalmaznak. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című napilap főszerkesztője, aki 1968-tól a rendszerváltásig a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, úgy vélekedett: a Kaczynski-fivérek "átlépték a demokratikus jogállam és a lopakodó államcsíny közötti Rubicont."