Alkotó légkörben ért véget az EU csúcstalálkozója

„Mostantól saját energiapolitikánk van” – közölte pénteken az uniós csúcstalálkozó végén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az energiapolitika útra indítása mellett a tagállamok vezetői konkrét célokat fogalmaztak meg az innováció erősítésére, az üzleti környezet javítására és új munkahelyek teremtésére.

Pénteken véget ért kétnapos csúcstalálkozójukon az Európai Unió vezetői közös stratégiát fogadtak el az energiapolitika terén, egyetértve abban, hogy közös erőfeszítéssel kell úrrá lenniük a mindannyiukat érintő energiaproblémákon. „Mostantól saját energiapolitikánk van, örülök, hogy megállapodás jött létre erről” – üdvözölte az egyezséget az Európai Bizottság elnöke, akinek a testülete nemrég egy energiapolitikai Zöld Könyv elfogadásával mutatta meg a tagállamok számára követendő utat.

Az első lépéseknél tartó új uniós energiapolitika hármas célja az ellátás biztosítása, a versenyképesség javítása és a környezetvédelmi fenntarthatóság elérése. A stratégia többek között a villamos áram és gáz belső piacának kiteljesítését, Európa energiaellátásának és fogyasztásának diverzifikálását, a tagállamok és az energiaszállítókat összekapcsoló infrastrukturális beruházások kivitelezését és egy koherens külső energiapolitika kialakítását irányozza elő. A csúcson elfogadott stratégia egyik legfigyelemreméltóbb eleme az a célkitűzés, hogy az EU 2020-ig 20 százalékkal javítsa az energiahatékonyságot, továbbá 2015-re 15 százalékra emelje a megújuló energiaforrások részesedését a teljes energiafelhasználásból. Az Unió vezetői ugyanakkor azt is fontosnak látták hangsúlyozni, hogy az EU csak az első lépéseknél tart, a most létrehozott keretet még ezután kell kitölteni, ami hosszú éveket vesz majd igénybe.

Nem fukarkodtak a konkrét, számszerűsített ígéretekkel a tagállamok azon a másik három területen is, amelyet a gyorsabb növekedés elérése és a munkahelyteremtés szempontjából elsőbbséget élvezőnek minősítettek. Megállapodtak, hogy a kis- és középvállalkozások alapításához szükséges időt 2007 végéig egy hét alá szorítják, jövő év végéig pedig mindenhol biztosítani kívánják, hogy a pályakezdő fiatalok a diplomaszerzéstől számított hat hónapon belül állást, szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési lehetőséget kapnak (Magyarországon a frissdiplomások 87 százaléka jut egy éven belül munkahelyhez). Az állam- és kormányfők azt a célt is megerősítették, hogy 2010-ig bezárólag uniós szinten a GDP 3 százalékát fordítsák kutatásra és fejlesztésre, de úgy, hogy az egyes országok közötti adottságbeli különbségeket is figyelembe veszik (hazánk 2010-ig a GDP 1,8 százalékára készül növelni a K+F-kiadásokat, de úgy, hogy a források kétharmadát a magánszektor teremtse elő). Az Európai Technológiai Központ (ETK) terve is egyértelmű támogatást kapott a csúcson.

A csúcstalálkozón elmaradt az előre beharangozott szópárbaj az újjáéledő protekcionizmusról és a szolgáltatási irányelv körüli nézeteltérések is igen szolidan törtek csak a felszínre. Ennek egyes résztvevők, köztük a magyar miniszterelnök szerint is az lehetett az oka, hogy a tagállamok nem akarták újabb vitákkal mérgezni a légkört, amely kockára tenné a hétéves pénzügyi terv elfogadását, amiről még jelenleg is folynak az egyeztetések a Tanács és az Európai Parlament között.

A pénteki munkaülésen uniós diplomaták szerint lényegében csak Hollandia, a magyar miniszterelnök szerint Hollandia és Magyarország szállt síkra határozottan azért, hogy a zárónyilatkozat szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló része minél kevésbé keltse annak a látszatát, hogy az ellentmondásos irányelvről folyó vita lefutott ügy. Mint ismeretes, az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy április elején előterjesztendő módosított javaslata döntő mértékben az Európai Parlament első olvasatára támaszkodik majd – elsősorban a parlamenti verziót kevésbé piacpártinak tartó új tagállamok fogalmaztak meg kritikát emiatt. A zárónyilatkozat vonatkozó része végül mégis átvette a legutóbbi versenyképességi tanács számos ország által favorizált szövegének azt a részét, amely egyértelműbben sugallja azt, hogy az EP-féle tervezet még nem szükségszerűen a végleges változata a jogszabálynak. A jogszabály elfogadásához a tagállamok minősített többségének támogatására lesz szükség (lásd még a magyar miniszterelnök csúcsértékeléséről írt külön cikkünket).

Bruxinfo